Le Jozef Ravaszeske paramichengi luma

Le Jozef Ravaszeske paramichengi luma pe jekh kasavo than si, kaj sakon shaj resen. Kado le putarde manushane duxeski granyica, kaj e realitashi perdal bandyol ando suno, thaj kodolesko rangaslo chachipe avri phrajal andej luma, pe le dopashsunesko firhango perdal. Kado than si kodo, kaj o racionalno chachipe thaj le dyiseske dorurengi luma maladyon thaj ande jekh bilyajeven jekhavresa.

Akar vi kodo shaj phenav: la realitashako thaj le sunoske mangipesko bijav pecil ande le iskiritoreske paramichi, ande soste – ande le duxosko dimenzijovo – jekharel kado duj tendencija. Thaj sar le drabarne andrunes perdal trajuven kado sunto jekhipe, lengo trajo zhanel te parudyol, te nyevardyol, kaverfelo t'avel, sar sas.

Ande kodi literatura, so o Jozef Ravasz kerel, specialne palpale-phirinde pecimata shaj arakhas. Po angluno than trubul te das duma pala le bisikle maladyimata, so butivar opre zeron ande kadal paramichi. O iskiritori feder kasave zhenen kamen kethane t'anel jekhavresa, mashkar kodolende andej luma bari diferencija tordyol opre ande lengi zhelya.

O legmajvatsno rolari ande kadal maladyimata jekh manush si, kasko karaktero bisiklo-j. Varisavi tajna si krujal lende, korkoripe, thaj buzhanglipe, so missijo del leske, hoj te kerel bari tutyi anda le manushanipeski (thaj feder anda le romipeski) vatyipe. O kaver rolari pedo, votana, vaj varisoske duxoski zor, savaxtune dyisko raj, kon zhanel te dichol.

Kadal pozicija butivar zeron vi ande le romenge popularenge paramichi: le maladyimata thaj le miti le duxoski avtoritetenca, sostar parudyol o trajo, e vorba le pedenca thaj le votanenca butivar kothe si, sar vi kodi resin, hoj le paramichi vi leckiji te den, te sityaren le drabarnen.

Sar la romana kulturako fundamento na o iskiripe, tena e vorba si, so sakoneste duma del, kathar le ternende zhi kaj le phurende, vatsno-j le pecipijengi moralutni konzekvencija, so zhanel te zhutil ande o zhenutno -, thaj ande o kethano trajo.

Ande le paramichi garadyinde sityarimata nuro den, so sar jekh sikavno e berengo, fimlarel o lasho drom, kaj o shukar, kethano avindipe. Patyalipe thaj vuderasa pherde si kodi lumako tasvir, sosko fundamento jekh sunto ideologija si.

Thaj akar shaj penas vi kodo: sar utopiji, prepen kaj le Platonesko ,,Atlantis”, le T. Campanellavesko ,,Khamoro-stato”, le Tomas Morusesko ,,Khatikaj-niso”, vaj le F. Baconesko ,,Nyevo Atlantis” -, sar vi kodolengi resin jekh lasho dostipe te keren.

Sar o manushanipe rodel pesko than pej phuv, kade rodel o romipe pesko than andej luma, thaj o paluno chachipe o iskiritori ande jekh paramicha phenel avri: kodo, hoj o chacho kher andre si ando dyi. Ando jilo, kaj intregi zhanen te maladyon, le diferenciji xasardyon-tar, numa le kuchimata ashona ando intrego, savaxtuni kruj.

Thaj ande kad intregonipe bipharipesa hatyaren jekhavres kodol, kon racionalnes strejine sas jekhavreske. Le Jozef Ravaszeske paramichi rusajake duxesa si perde. Sar o chachipe bianel le jekhipeski shib, thaj o kamipe thaj o patyiv biphares sityarel len zhenen e kethani shib. Shaj te phenav: mistikushi si le Jozef Ravaszeske paramichengi luma, so opre natura tordyon, ba na sar dushmani, te na sar jekh majopraluno chachipe, so ande la lumaki hierarhija la naturasa harmonija zhanel te kerel.

 Ande kadal paramichi butivar maladyuvas vi kodolesa, hoj e atmosfera sigo parudyol. Kado pala kodo mothol, kanak o dyi perdal ushtyavel pe jekh granyica: le agoresko manushano personalno trajestar majdur, kathar o ,,ME” zhi kaj o ,,DEVLIKANO ME”.

Kade somnarel o iskiritori kado misterijumo, sar ando Suntoiskiripe o Pal aposhtol le renesansipes: kodo-j o paluno chachipe, hoj le Devlesko Them ande amende si, (sar vi o Lukach ramosardan ande lesko evangelijumo).

Kodo sityaren le drabarnen kadal paramichi, hoj kanak o manush arakhel pes, peski andruni-opraluni sumb, o ,,devlikano me”, anda kodo thaj atunchi arakhel pesko than andej avrutni luma. Si le Ravaszeske jekh paramicha: ,,O Khadzhim thaj o bidikhlimasko manush” -, ande soste dichol legmajzurales kadi tendencija.

 

Kothe kodo lel sama o rolari, hoj pesa vorbisarel ( sar ando dulmutano teshtamentumo o Jakob peska ushalinasa kerdas maripe) -, andar kadal avel o konkluzijo: hoj o legmajbaro majestro ande amende trajol, thaj sakon kaver numa zhutilamen anda kodo, hoj les te rakhas.

Kado bidikhimaskipe butivar opre zerol ande le Ravaszeske iskirimata. But vatsnipe lel vi e ravda, o patyalipe, le duxoski zor, butivar zhi kaj o maladyipe thaj zhi kaj kodo, hoj dikhlimasko t'avel o kaver zheno, zumavimata thaj pharimata trubul te siklyon thaj te keren le rolara.

 Butivar ande o legmajsurro, legmajcino zheno garadyol e legmajbari rama -, sar o Trajo andre si ande sakofelo, so zhuvel. Ande le Jozef Ravaszeske paramichi sakokanak kothar avel e legmajsunto rama, kaj chi rodasas, andar o imperativo chachipe.

Kothe puterdyon avri le majopralune chachipeske vudara, kothe bilyajven sijjel sigo, tela jekh sekundo le granyici, kothe puterdyol avri o jilo le intregonipes, thaj kezdil te khelen – musica te shoren le trajoska krujaki harmonija.

Kasavi-j kodi luma, so o Jozef Ravasz dikhel ande lesko suno, thaj so opre zhuvarel vi ando chachipe. Intrego patyalipe si les ande sunengi zor, ande kodo, hoj kodol zhanen te formalinen e zhelya.

Vi leske rolarengo baro intuicijuvo-j, sar vi kaverkaj ande le romenge popularenge paramichi. Nashtig te na phenav avri, sosko pasha si le Ravaszeski literatura kaj le Anderseneski.

Thaj na numa anda kodo, ke prepel jekhavreste so von kamen te phenen le manushenge, te na anda kodo, ke lenge paramichenge sunengo dimenzijovo opre e realitashi tordyol. Numa kodi si e diferencija mashkar lenge literaturi, hoj kodi devlikani luma, so ando jilo shaj te rakhen, o Jozef Ravasz kamelas perdal te anel ande la manushana lumaki realitashi, thaj kathe, pej phuv te keren andar kodo kasavi zor, so zhanel formalil e zhelya.

Lesko missijo naj majcerra, sar te mashkarel : mashkar chereste thaj phuvate, mashkar romende thaj gazhende, mashkar dyi thaj duxo. Leske alavenca makhel le avindipesko ishtyardo-rangaslo tasvir, so shaj resasa. Thaj sar leske mangipeske – suneske sumba sijjel rispisarel ande le shavorengo thaj phurengo jilo -, te del o Cheri, hoj andej lashi phuv te peren kodol, thaj suntundo trajo te produkalin!

  1. Hatyarimata, gindura

ramosardas len: Selam Pató 

  • Le Jozef Ravaszeske paramichengi luma
  • La romani shibaki pozicija ando Ungriko Them
  • A rom, kodoleske te rakhadyilan!
  • E puterdyi tajna
  • Andruno monologo
  • Amaro sakodyeesko kamipe

© Pató Selam / Selam Pató

Te trubuv, inger-tar man!

(Ha kellek, vigyél el!)

Sako hakaj oprejinkerdo!

Paramichi, pecipiji, thaj poemi

(Mesék, történetek és versek)

Boldomata, iskirimata

(fordítások és írások)

Inkaljutno / Kiadó: Monori

Roma Nemzetiségi Önkormányzat

Címlap terv és kivitelezés /

Grafika: © Diczkó Olivér

A színes borítóképek a szerző munkái

Le rangake tasvira farbosardas:

e iskiritorin. Illustrator: Pató Ibolya

Iskiritorin, nakhavutnari, lachautnari /

Írta, fordította, válogatta és

szerkesztette: Pató Selam

 Financija das /A kiadást támogatta: EMMI

Emberi Erőforrások Minisztériuma Egyházi,

Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért

Felelős Államtitkársága (NEMZ-KUL-13)

2013.Hungary

HU ISBN 978-963-08-5725-3

Komentariši

Vaša email adresa neće biti objavljivana. Neophodna polja su označena sa *