Indiaki paramicha: Malati Shankar: E cherikani aglushtyi (A szivárvány -, indiai mese)

Varikanak bares-bares dulmut pecindas kado, kanak le Phakalengo Them kasavo parno kovlipe sas, sar e thudutni spuma. Le phakalenge morchi, gad, xaben-piben, le themesko sa kher thaj sa dyiz uzhe thaj parne sas, sar o jiv. Kaade le phakali chikanak chi dikhle ranga: chi zhangle so si o lolo, o galbeno, o zeleno, o vuneto, o rozavo, vaj akar o bordovo.

Shukara sas le phakale, sane thaj kovle, thaj sas len sakofelo, na trubusarde te dromen ande kaver thema. Chi ande pengo them chi akharde chikanak khonyikas. Pecindas jekhfar, hoj e Bidzhli, le phakengi krajorica thaj lake skumpe amalina, khelimasko rivalizalipe kerde.

 – Te rivalizalinas! Te dikhas, kon zhanel majdur te hural?!

 Savorazhenes, kon kethanes sas, vojakes opre xukle opre le nuverura, kezdindas o rivalizalipe.

Numa huranas thaj huranas, inke vi atunchi, kanak o Kham aba tele phirelas. Lokhes astardaslen o khinyipe, thaj ratyi kerdyilas. Sar shaj te zhan palpale ande le Phakelengo Them, kanak kasavi phari thaj tunyariki si e ratyi? La Phuvaka granyicate phirelas, opre India.

Ande le shonitosko nuro la Himalajake plajenge durukha sar rupune jivasle kapici ablyonas. Na ashilas kaver shajipe, le phakale mashkar la Himalajake xara rodle garadyimasko than. Intregones khinyile, thaj inke vi shil sas! Bialavenca, daranes cirdyile andre ande jekh deri, thaj tela jekh sekundo opre pe lende huralas o suno.

 La stafilake anglune nurosa kethanes zhangadyilas le chiriklyenge gruposki gilya. Vi le phakale zhangadyile. Avri avile andar e deri, thaj so dikhle? Le vazdajvinde Khameske phraja somnakutne rangesa sharade andre le plajenge durukhengo jivutno colo. La xarake chara, sar najilepen andej bruma, zelenes ablyonas.

Pe le chara, pe le kasht, thaj pe le sapandile votana lole, rozave, parne, vunete, galbene,thaj bordove luludya puterdyile. Le phakale zalisajvindes, puterde jakhenca dikhenas le turcki paparugi, so rangasles khelenas opre le luludya.

Chikanak angla kado, chi jekh phakali nashtig te dikhlas le rangengi somnali luma! Le cine phakale numa chudisarenas o somnalo tasvir, so angle lende puterdyilas. Zuralo mangipe hatyarde, hoj andre te phiren e sorri Phuv, ba sigones ande lengi godyi avilas kodo, hoj le phakalengi krajasica sarbaripes daravellen aba, kade khere gele.

 Khere le phakalengi krajasica sorri ratyi na suttas, chaches daradaslen, na avilas suno pe lake jakha. Hoj te zhanel variso pala le chorre cine phakale, akharadas la dyizake magushen.

Le magusha sigones andine andar le avucijengi kamra e vrazhimaski glinda. Zurales andre dikhle ande kodi:

 – Aven aba kaj le Phakalengo Them le cine phakale! – Andar sakonesko jilo hurajlas-tar o pharipe. Kanak le phakalengi krajasica dikhlas, hoj savorezhenes kothe resle, ande peski bari lossh ande peski angalyi las la Bidzhla, la krajorica, ba jekh cerra vi xolyarnyiki sas pe late: te na ashunav inke jekhfar, hoj kasavo dilo rivalisalipe khelentume!

E Bidzhli thaj lake amalina inke vi akanak varisavi zalisajvindi bax hatyarenas anda kodo, so pecindas lenca. Zumade te mothuven le phakalenga krajasicake, soski somnali si e Phuv.

La plaja, le kasht, le luludya! Le but-but paparugi thaj chiriklya! Ba sar shaj mothuvenas lake le ranga? Kon chikank na dikhelas kodol, sar shaj hatyarelas la Phuvake rangengo somnalo shukaripe?

 Pala jekh vrama la Bidzhlike thaj lake amalinenge jakha aba vi pengo parnipe machavdas. Pala kodo, hoj hatyarde: nashtig te mothuven la krajasicake le prashukara ranga, pe kodo kezdinde te gindisaren, sar shaj lenas izinipe, hoj palesh te shaj najonpen ande le rangengi derav.

Na nachilas lungo vrama, thaj akharipe avilas andar le Indravesko Them, pe le Savanesko baro dyes, so la milajake agoresko baro sirbotaro si. Shaj zhanas, hoj kanak pashol la milajako agor, thaj Indra, le devlengo kraj anglunovar bishavel nuvero po cheri, andar soste brishind shorel pe le trushale phuva, atunchi kezdindyol o somnalo Savan-sirbotaro.

La phakale sakokanak mashkar le akharde sas, ba zhi-akanak na kamle kothe te aven po baro dyes.

 Ba etalo, akanak e Bidzhli but xuklas ande peski voja, sar xutyildas o akharipe. Hajkam shaj dikhel palesh le ranga!

Rudyisarelas peska da, te mukhel lake te zhal-tar po sirbotaro.

 – Si mishto, shaj zhas-tar tyire amalinenca kethanes. Ba pala kodo kethanes khere avena, na xasardyona-tar! – E Bidzhli thaj lake amalina shukares opre huradepen, chandra shutte pe pende, thaj po drom dinepen hoj po sirbotaro te resen.

 

Sar kothe resle, thaj dikhle le Indraveska dyizako ablyolipe thaj le somnale ranga,savorazhenes zalisajvle kathar e chuda. Ba vi kodo sama line, hoj sa devlikanoakhardo zheno cine-bare podarki anel le Indraveske, le devlenge krajeske.

Le sade cine phakale kathar shaj zhanglinenas pala kado siklyipe? Kezdinde te gindisaren, thaj kodo plano avilas ande lengi godyi, hoj le phakalengo somnalo khelipe sikavena andre, kodo avla lengi poödarka. Vi kade kerdyilas.

Ande le Indraveski avlin sakonesko muj puterdes ashilas kathar e chud. Sar agor reslas o khelipe, personales Indra Del phendas najis le phakalenge:

 – Akarso shaj te mangen akanak mandar: kasavo somnalo sas tyumaro khelipe, kasavo rtangaslo kerdyuilas kodolestar amaro sirbotaro, sar inke chikanak, khanchi kathar la vramako shirdipe.

 – Aketa, amen na kaver kamasas, ranga kamas! – das duma e Bidzhli. – Indra! Baro Del! Te san kasavo lasho, thaj chaches manges te lossharesamen, rudyisarastut, mukh mura krajasicake, hoj te dikhel ande lako them le ranga! Thaj kodol ranga, so fajin lake, te kidyon sa ande laki vrazhimaski rolyori, hoj pala kodo vi amen te shaj losshas lenge! Rucisaras aba o savaxtuno parnipe!

 – Kade avla. Tyumari krajasica dikhela le ranga – assajlas Indra, thaj majdur phendas: – Ba si man jekh somthan: te avla rangasli jekh phakali, thaj amen akharasala, te avel amende, te abdyoarel opre amaro sirbotaro. – Kadalesa opre xutyildas jekh bari makhni, so ande efta ranga sas boldes, thaj rudyisardas le Khames, hoj te bishavel kothe leske phraja, thajte dolalisarel unyivar kathe-kothe e makhli po cheri.

 Le phakale mashkar le rangengo vrazhipe ande jekh sekundo palpale seronpen pe la krajasicako mangipe, thaj inke chi reslas agoreste o sirbotaro, kanak khere gele.

Pe le trushale phuva tele perdas o angluno lasho brishind, ande soste baxtales najilepen le manusha, le peda, le kasht thaj le luludya. Le shavora xuttyakerindes, vojakes cipisarde:

 – Aketa, bari furtun siiiiiiiiiiii, shaj av adyesestar pohortyiiiiiiiiiiii!

La lumaki bari bax le devli andar le Indraveski dyiz avi dikhindes dikhle. Thaj sar e Bidzhli manglas, le phakengi krajasica dikhlas le Phakengo sorro Them. Sar chudisardas, kanak po cheri shirdipestar zhi agoreste dikhlas jekh abdyolindo variso, soske kasavi forma sas, sar jekh serbeneske, thaj andar efta rangasle chipti sas.

Zhi-atunchi dikhlas le ranga, pune xasardyilas pala o cheri o magikutni efta-rangengo serben. Najis le Devleske, vi voj shaj dikhlas, so si: lolo, galbeno, vuneto! Sigones hatyardas kodo, hoj somnali makhindi-zor muchindas ande laki vrazhimaski rolyari, thaj andar le efta ranga akarsosko rang zhanel avri te hamisarel!

E krajasica la Bidzhlivake amalinenge avri uladas le ranga, sakoneske so kamlasas. Sosko dikhipe sas! Tela jekh sekundo jekh phakali loli kerdyilas, e dujti vuneto, e trinti zeleni. Lengi butyi kerdyilas majpala, hoj le Indravesko mangipe andre te peren.

Pala unyi dyes pej Phuv aba na brishindas, thaj kanak khrigal uladyile le kale nuverura, le cherikani agrushtyi, so ande efta ranga abdyolas, opre zerilas po cheri. Le gaveske phure opre cipisarde:

 – Shavora, te dikhen, o Inra ande peski lashi oja si! Po cheri shuttas lesko serben! Le Indravesko serben! Le Indravesko serben! Cherikani anglushtyi! – cipisardine sakokaj le shavora. Ba ando baro cipilipe sas, kon pe kodo gindisardas: sar shaj jekh serben kasavi kovlo.

Chaches. Ke chachikanes so kaver avelas e cherikani anglushtyi, sar la Bidzhlivaka rokjaki rangasli chipta, so opre-opre abdyol po cheri, apol tela jekh sekundo xasardyol anglal amare jakha.

© Pató Selam / Selam Pató

Te trubuv, inger-tar man!

(Ha kellek, vigyél el!)

Sako hakaj oprejinkerdo!

Paramichi, pecipiji, thaj poemi

(Mesék, történetek és versek)

Boldomata, iskirimata

(fordítások és írások)

Inkaljutno / Kiadó: Monori

Roma Nemzetiségi Önkormányzat

Címlap terv és kivitelezés /

Grafika: © Diczkó Olivér

A színes borítóképek a szerző munkái

Le rangake tasvira farbosardas:

e iskiritorin. Illustrator: Pató Ibolya

Iskiritorin, nakhavutnari, lachautnari /

Írta, fordította, válogatta és

szerkesztette: Pató Selam

 Financija das /A kiadást támogatta: EMMI

Emberi Erőforrások Minisztériuma Egyházi,

Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért

Felelős Államtitkársága (NEMZ-KUL-13)

  1. Hungary

HU ISBN 978-963-08-5725-3

Komentariši

Vaša email adresa neće biti objavljivana. Neophodna polja su označena sa *